Biztonságszervező I tanfolyam
Biztonságszervező II tanfolyam
Biztonságszervező tanfolyam
Kapcsolat
Referenciák
Biztonságszervező
Biztonságszervező állások


   Telefon:+36 20/ 94 16 780

Biztonságszervező

A BIZTONSÁGSZERVEZŐ I. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei



I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai





1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8919 01

2. A szakképesítés megnevezése: Biztonságszervező I.





II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

---------------------- A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ---------------------- 5369 Biztonságszervező 3523 Rendész 3529 Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások (biztonságtechnikai-rendvédelmi feladatkör)



2. A munkaterület, rövid jellemző leírása

E munkaterület a biztonságos működés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, országvédelmi és katasztrófaelhárítási feladatok külön vagy összevont munkakörben történő ellátását jelenti. A biztonságszervező szaktudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján képes gazdálkodó szervezetek fenti, hasonló igényű feladatainak ellátására is, ha azt külön jogszabály nem tiltja.



3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés ----------------------- A munkakör, foglalkozás OKJ azonosító száma megnevezése ----------------------- 33 8919 01 Személy- és vagyonőr



III. A szakképesítés szakmai követelményei



1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok – Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban. – A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése. – Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az oktatás megszervezése, a munkavédelmi szabályzat elkészítése. – A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, azok meglétének ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás. – Katasztrófavédelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatás megtartása, katasztrófaelhárítási tervek készítése. – A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.



2. Szakmai tantárgyak Rendészet-vagyonvédelem, őrzés A biztonságszervező ismerje: – a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai eszközöket, módszereket és alkalmazási területeket, – az elektronikai és más elvű, korszerű védelem kiépítésének sajátosságait, főbb eszközeit, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésük szabályait, – a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit, – az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit, – egy átlagos nagyságú vállalat, intézmény rendészeti-vagyonvédelmi szervezetének felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit, – a vagyonvédelmi vagy biztonsági őrség szervezésének főbb szempontjait, – az őrszolgálatot ellátó személyek jogait, kötelezettségeit, – a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait, – a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét, – a személy- és vagyonvédelem, a rendészet területén illetékes hatóságokat, szervezeteket, a velük való együttműködés módozatait, – a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr, a személy- és vagyonőr, a rendész jogosultságai illetékessége közötti különbségeket, – a kriminológia és a kriminalisztika fogalmát, – a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban.



A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja: – a személyvédelem megszervezésének módszereit, – a vagyonvédelmi őrkutyák tartásának szabályait, – a maroklőfegyverek, lőszerek, illetve egyéb kényszerítő eszközök használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait, – az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezési módját, – az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket (megbízó, megbízott, felelősség stb.), – az őrzést segítő távfelügyeleti továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket, – a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait, – a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét, – a rendészeti, személy- és vagyonvédelmi ellenőrzések módszereit, – a biztonságot növelő szolgálat ellátásának szabályait, – a konfliktuskezelést és a vezetés pszichológiáját, – a rendészetre, a személy- és vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat. A biztonságszervező legyen képes: – rendészeti, a személy- és vagyonvédelmi őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni, – nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására, – őrzési okmányokat, dokumentációkat készíteni, – a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni és a rendezvények lebonyolításában részt venni, – a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni, – a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája esetén) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni, – a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni, – a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni, – biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni, – minősített időszakban helytállni, rendkívüli feladatok megoldásában öntevékenyen részt vállalni. Tűzvédelem A biztonságszervező ismerje: – a termodinamikai alapfogalmakat, – az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát, – az egyes oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, az égéskésleltetés módszereit, – a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők gázveszély-jelzők működési elveit, – a tűzjelző berendezések felépítését, – a gépjárműfecskendők, habbal-, porral oltó, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb igénybevételi módját, – a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket, – a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását, – a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban, – a tűzveszélyesség jellemzőit, – az anyagok tűzveszélyességi osztályait, – a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket, – az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását, – a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét, az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit, – a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait, – az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait. A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja: – a tűz elleni védekezés szabályait, – a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó kézi tűzoltó berendezéseket, – a tűzveszélyességi besorolás szabályait, – a veszélyességi övezetek, a veszélyes zónák meghatározását, kijelölését, – a tűzterhelés-számítás módszerét, – a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit, – a tűzoltási, felvonulási utat, kijelölésének módszereit, – a szellőztetés és a csatornahálózat használatának szabályait, – a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait, – a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait, – a raktározás tűzvédelmi előírásait, – a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait, – a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit, – a tűzjelzés követelményeit. A biztonságszervező legyen képes: – a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadóterv készítésére, – a tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására, – a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására, – a tűzveszélyességi besorolás készítésére, – a tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére, – a tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére, – az oktatási intézmények tűzvédelmi feladatainak megszervezésére és ellátására, – a művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzvédelmi feladatainak megszervezésére és ellátására, – a tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani, – a tűzjelző berendezéseket üzemeltetni, – a tűzoltó eszközöket, felszereléseket használni. Munkavédelem, egészségvédelem A biztonságszervező ismerje: – a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét, – a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket, – a szellőzés-fűtés és a klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit, – a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait, – a világítástervezés és a színdinamika alapjait, – a megbízhatóság-elmélet alapjait, – az elektromosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat, – a fémipari, valamint a faipari megmunkálások főbb veszélyforrásait, – a munkaélettan és a munkaegészségtan alapfogalmait, – a környezetkárosító anyagokat, azok hatásait, – a környezetvédelem jelentőségét, megvalósulásának ismertebb eljárásait, – az egészségre ártalmas és veszélyes anyagok fontosabb csoportjait, azok jellemző hatásait az élő szervezetekre, – a foglalkozási megbetegedések leggyakoribb okait. A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja: – a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy jogszabályait, – a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok gyakorlatát, – a munkabaleset kivizsgálás, illetve a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát, – a munkahelyek komplex értékelésének módszereit, – a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját, – az anyagmozgatás biztonságtechnikáját, – az egyéni védőeszközök kiválasztását és használatának előírásait, – a munkavédelmi eljárások lebonyolítási rendjét, – a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit, – az elsősegélynyújtás és az újraélesztés szabályait, – a testnevelési és a sporteszközök használatának szabályait. A biztonságszervező legyen képes: – munkavédelmi szabályzatot készíteni, – a munkabalesetek kivizsgálásában részt venni, és jegyzőkönyvet készíteni, – az üzembe helyezési eljárást, a munkavédelmi ellenőrzést megszervezni és dokumentálni, – a munkahelyek komplex, ergonómiai értékelésére, – a munkabaleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre, – a védőeszközök karbantartásának tervezésére és szervezésére, – az elsősegélynyújtásra, – a környezetvédelem érdekében tevékenykedni, – az oktatási, valamint a kulturális intézmények munkavédelmi feladatainak megszervezésére és a feladatok elvégzésére. Országvédelem, katasztrófavédelem A biztonságszervező ismerje: – a védelmi felkészítés és országmozgósítás feladatait, szervezeti és irányítási rendjét, – a katasztrófavédelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét, – a honvédelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét, – a katasztrófavédelmi tervek rendszerét, tartalmát, – a katasztrófavédelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését, – a katasztrófavédelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit, – a katasztrófavédelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét, – az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit, – a sugárdózis-, a sugárszint- és a sugárszennyezettség-mérés eszközeit, – a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket, – a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát, – a minősített időszak fogalmát és tartalmát, – a katasztrófa fogalmát, fajtáit és jellemzőit. A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja: – a katasztrófavédelem és katasztrófaelhárítás szabályait, – a katasztrófavédelmi tervekből adódó feladatok ellátásának szervezését, – a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit, – a rendkívüli események bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat, – a katasztrófavédelmi képzések és kiképzések elveit és módszereit.



A biztonságszervező legyen képes:

– a védelmi felkészülési, katasztrófavédelmi és katasztrófaelhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat szakmai útmutatás szerint elkészíteni, – az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni, – az egyéni védőeszközöket használni, – a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni, – rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.



Gazdaság, vezetés, szervezés

A biztonságszervező ismerje: – a piacgazdaság működési rendjének sajátosságait, – a piac fogalmát, szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét, – a vagyon és a tőke különbségét, szerepüket a gazdaságban, – a fedezeti elvet, alkalmazásának szemléltetését, – a vállalkozás és a kockázat fogalmát, – az állam szerepét a gazdaságban, – a számviteli rend célját, rendező elveit, – az adók fajtáit, rendeltetését, az adótörvény alapelveit, – a vezetés funkcióit, a vezetési módszereket, az empátia szerepét a vezetésben, – a menedzsment fogalmát, szerepét, – a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit, – a kommunikáció jelentőségét, módjait, – a hierarchikus rend lényegét, a felelősség érvényre juttatásának főbb módszereit, – a különböző oktatási rendszereket, – a szervezés eszközrendszerét, főbb módszereit, – a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, alkalmazása jellemző területeit, – a különböző adathordozókat, – az ismertebb szoftverek jellemzőit, – az átlagos számítógépes munkahely felépítését, – az adatvédelem elveit és gyakorlatát, – az informatika fogalmát, – az iroda- és munkaszervezés elveit és módszereit, – a folyamatszabályozás elveit és módszereit, – a legitim gazdasági társasági formákat, jellemzőiket, csoportosításukat.



Jogi ismeretek

A biztonságszervező ismerje: – a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését, – a hatalmi ágak felsorolását, szétválasztásuk alapelveit, – az Országgyűlés és a Kormány működési rendszerét, feladat- és hatáskörét, – az állam szervezetét és intézményei rendszerét, – az alapvető állampolgári jogokat, kötelességeket, – a jog és a jogrendszer meghatározását, tagozódását, – a polgári jog alapelveit, a Polgári Törvénykönyv szerkezeti felépítését, – a személyhez fűződő jogokat, védelmük lehetőségeit, – a szerződés fogalmát, alanyait, – a szerződés létrejöttére, alakiságára vonatkozó főbb szabályokat, – a szerződés módosításának szabályait, megszegésének főbb következményeit, – a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget, – a birtokvédelem főbb eszközeit, módszereit, – a kártérítés általános szabályait (a felelősséget), – a Büntető Törvénykönyv szerkezeti felépítését, a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit, – az ismertebb vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények tényállásait, – az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását, – a kényszer és a fenyegetés fogalmát, – a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét, – a magánlaksértés, a személyes szabadság megsértésének törvényi tényállását, – a biztonságszervezői, a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet meghatározó jogszabályokat.



IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezet 2. pontjában meghatározott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.



A vizsgára bocsátás feltételei:

– a tanfolyamon való részvétel igazolása, – középiskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a munkaviszony igazolása helyett középfokú biztonságszervező tanfolyami végzettség. Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a résztvevők, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével vagy felmérő dolgozatokkal adnak számot. A tanulmányok befejezését követően szakmai vizsgára csak az bocsátható, aki: – az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg, – beszámolási kötelezettségeinek eleget tett.



2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.



Írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga feladatait a Belügyminisztérium által kiadott központi tételsor tartalmazza. Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni. A vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdéscsoportra kell feleletét írásban benyújtania, amelyre 3 óra áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga tantárgyai: – Rendészet-vagyonvédelem, őrzés. – Tűzvédelem. – Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás,. – Országvédelem, katasztrófavédelem. – Jogi ismeretek. – Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.



Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga a szakmai dolgozat elkészítéséből, valamint annak a szakmai vizsgabizottság előtt való ,,megvédéséből'' áll. A dolgozat témája egy komplex biztonságvédelmi feladat kidolgozása, amelynek során a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. A gyakorlati alkalmazásnak ki kell terjednie a probléma meghatározására, a cél kitűzésére, a kiválasztott eszközökre, a végrehajtás módjára. A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény javaslata alapján a vizsgaszervező intézmény határozza meg, legkésőbb a tervezett vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak. A vizsgadolgozat terjedelme – mellékletek nélkül – minimum 15 oldal. A vizsgázó a vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal köteles bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja. A vizsgadolgozat megvédése során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.



Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga feladatait központilag a Belügyminisztérium által kiadott tételsor tartalmazza. A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként 1-1 kérdést (kérdéscsoportot) húz. Felkészülési idő: 20 perc.



A szakmai képesítő vizsga tantárgyai: – Rendészet-vagyonvédelem, őrzés. – Tűzvédelem. – Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás,. – Országvédelem, katasztrófavédelem, védelmi felkészítés. – Jogi ismeretek. – Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.



3. A vizsga értékelése

A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyekről. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Az elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet. A munkavédelem tantárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben. A szakmai vizsgáztatásra a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai vonatkoznak.



V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei: Abból a vizsgatantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a tantárgy vizsgája alól felmenthető. A felmentésről a vizsgabizottság határoz. Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított körülmények lehetővé teszik, a szóbeli vizsgarész napján sor kerülhet a szakmai dolgozat megvédésére is. Munkaerőpiaci képzés keretében, a szakmai felkészítésre fordítható képzési időtartam minimum 250 óra. A képzési időkeret 70%-át szakmai elméleti, 30%-át szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani.

Nive Biztonságszervező forrás
www.szentinel.hu Biztonságszervező forrás
http://biztonsagszervezes.lap.hu/
http://szekuriti.blog.hu/2009/05/12/biztonsagszervezo_kepzes
http://www.taninfo.hu/szakmak/html/t7560.html
http://www.szakkepesites.hu/szakmak/biztonsagszervezo_i.html


Polgárék Kft. Budapest XIII. ker. Kartács utca 12/B, Tel: 061/ 266 84, 71, +3620/ 321 21 22, +3620/982 4000, E-mail: info@polgarek.hu
Ingyenes skype hívás, Térkép, közlekedés, ingyenes parkolás, Copyright (c) 2010. biztonsagszervezo.tanfolyamok.co.hu, Minden jog fenntartva!